Az Atya királysága megmarad a Fiúban. Amilyen módon valósul meg az egység, onnan származtatja eredetét, és kétfajta egységnek ad hangot a bűn miatt. Egyszer, amikor a kritikának helyt tud adni a saját szabadságában, máskor a szabadság terepén fog kritikusan beszélni az egységről. Amelyik értékeket származtatni tudja, annak szabadságát osztja. Mégis a megosztás csak a Fiúban kifejezhető, amikor az egység eredetét a fogadott gyermekség fogja teljessé tenni. Épp a rámutatásban fejezheti ki az atya azt a tervet, ami az egészre és a bűnre vonatkozóan is érvényes. Az Emberfia a kapcsolatot megosztja, felajánlja, és az örök egység elérésének az igaz útjára lép, elszenvedve ezt az időben. „Én nem maradok tovább a világban, de ők a világban maradnak, én meg visszatérek hozzád. Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.” (Jn.17,11).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése